Eljött a nap amiről álmodtam, amióta tavaly februárban lefutottam az első 5 kilisemet a futópadon. Valamiért már akkor biztos voltam benne, hogy - inkább előbb mint utóbb -maratont fogok futni.

Az idei évemet teljes egészében ennek szenteltem. Tavaly 30 kilométerig jutottam, de sajnos meg is sérültem, így januárban szinte a nulláról kellett újra kezdenem. Beláttam, hogy 2010-ben sem az elszántság hiányzott belőlem, hanem a biztos talapzat, amire lehetne építkezni, így az egész évem egy nagy alapozásnak szántam. Ennek megfelelően  lassan futottam és óvatosan emeltem a távot.

Nézzük a puszta számokat: első maratoni versenyemnek 1670 kilométerrel, 155 és fél óra futással a lábamba vágok neki. Idén háromszor futottam  60 illetve 70 kilométer feletti heteket, és kétszer 80 kilinél is többet sikerült összehozni. Június óta nem volt olyan hét hogy ne futottam volna egy félmaratont, háromszor futottam 30 kilométer felettit egyszer pedig még egy maratont is: edzésből, egyedül, saját örömömre,  a szülinapomon. Ugyan volt 3 hét amikor egy kis lábfájás vagy nátha miatt nem edzettem, de - főképp a tavalyi évet figyelembe véve - ez egy nagyon jól sikerült és kiegyensúlyozott felkészülés volt számomra.

A vasárnapi verseny azért különleges számomra, mert vele le zárul egy szakasz a "futópályafutásomban". Eddig pontosan láttam az utat, hova tartok, de innentől - bármennyire is határozott elképzeléseim vannak - sokkal képlékenyebb mi is vár még rám. Ezért vasárnap bármi történjék is ünneplés napja lesz,  és ehhez az elmúlt bő egy év legkedvesebb, leginkább megszeretett futócuccait veszem majd magamra. 
 
Januárban Asics Nimbusban kezdtem újra, ez volt az a cipő, amelyikben először tudtam 5 majd 10 kilométer fájdalom nélkül futni, így bármennyire is megszerettem azóta a Vomeromat, a nagy versenyen nem kérdés milyen márkájú cipő lesz a lábamon. 
 
Futó zoknik terén is sokat kísérleteztem az év során, különleges zoknikat is használatba vettem (mi több úton van Amerikából egy 10 darabos "csúcszokni" válogatás is - erről majd még lesz szó), de a nagy napra a jól bevált 2000-es sorozatú Asics zoknit húzok. Ez volt az első igazán drága zoknim, és ahogy ötvözi a puhaságot illetve az észrevehetetlenséget az máig etalon számomra.
 
Szóval ünnep lesz a vasárnap, de azért jó lenne egy igazán jó eredményt futni. Az év elején egy 4 órán belüli teljesítés lebegett a szemem előtt, de mivel azt "könnyedén" hoztam edzésen is, így annál komolyabbak az elvárásaim. Az elmúlt hetek edzéstapasztalatai alapján azt gondolom, 3:40-en belül hoznom kell a távot, és habár nem lesz ideális futóidő holnap, azt mondom, hogy számomra - szemben a Neoton Familával - "220 alatt" kerülne közelbe a távol. 42195 méter múlva minden kiderül! :-)

A bejegyzés trackback címe:

http://fussatokbolondok.blog.hu/api/trackback/id/tr503269321

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

ringsider · http://fussatokbolondok.blog.hu 2011.10.03. 18:18:04

4:01...majd írok róla, ha össze szedtem magam! neked gratula! :-)

rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2011.10.06. 18:57:54

@ringsider: remélem téged is csak a meleg viselt meg nem vmi sérülés.

ringsider · http://fussatokbolondok.blog.hu 2011.10.06. 20:51:34

@rrroka: a meleg meg még ki tudja mi...totális energetikai összeomlás...:-P hétfőn kb lesz részletes post róla..